A hüvely nemileg érett nőben, átlagosan 9–10 cm hosszú, rugalmas falú szerv. A hüvelyben termelődő, normál esetben savas kémhatású váladék a hüvelyváladék, amely megvédi a belsõ környezetet a nemkívánatos „látogatóktól”. A (szûk határok – 3,8 és 4,2 – között mozgó) savas kémhatás (pH-érték) gátat szab az általában lúgos kémhatást kedvelõ baktériumok és gombák elszaporodásának.
A méh körte alakú, tömött, izmos falú szerv, amely méhnyakból és méhtestből áll. A méh üregét bélelő méhnyálkahártya a pubertást követően pontosan követi a menstruációs ciklus hormonális változásait.
A méhnyak alsó egyharmada van a hüvelyben amelynek felületét a hüvelyhez hasonlóan el nem szarusodó laphám borítja, amely a méhnyak nyílásánál vált át hengerhámmá. A nyáktermelő hengerhám feladata a sűrű váladék termelése, ami a kórokozók feljutását akadályozza meg. A méhnyak váladék mennyisége és minősége hormonális hatás következtében a ciklus során változik.