Méhnyakrepedés

A méhnyak, vagy méhszájrepedés általában szülések kapcsán, esetleg terhesség megszakítás során alakulhat ki. Szülés után közvetlenül feltárjuk a hüvelyt és átnézzük a szülőcsatornát, az esetleges sérüléseket, így a méhszáj repedését is összevarrjuk. Sajnos azonban, míg a hüvelyfal sérülései tökéletesen gyógyulnak, a méhszáj sokszor a varrat ellenére sem gyógyul megfelelően. Így alakul ki a méhszájrepedés, ami egy krónikus állapot, önmagában nem veszélyes, azonban az alábbi problémák kialakulásának forrása lehet.

A nyakcsatorna nyílása ilyen esetekben tátong, abba fertőzést okozó baktériumok könnyebben feljutnak, krónikus méhnyak gyulladás alakulhat ki, valamint a nyakcsatornát borító hám mirigyei nagy mennyiségű váladékot termelnek, mely folyamatos hüvelyfolyást okozhat.

A laphám-hengerhám határa tátongó méhszáj esetén a normálisnál jóval nagyobb területet jelent, ami a méhnyakrák szempontjából veszélyes hámelváltozások kialakulására jelent fokozott rizikót.

Kezelés: a legmegfelelőbb kezelés a repedés felszínének kimetszése és összevarrása.

 

Condyloma

A HPV fertőzések egy része jóindulatú szemölcsök képződéséhez vezet. Ezek a HPV típusok általában a rosszindulatú daganat kialakulásának szempontjából alacsony rizikót jelentenek. A condyloma az alacsony daganatrizikó ellenére mindenképpen kezelendő, hiszen ennek hiányában általában terjed és növekszik, valamint a partnert fertőzi. Abban az esetben, amikor a condyloma a méhszáj felszínén helyezkedik el, a kezelés az ectropium (méhszájseb) esetében leírtakkal egyezik meg.

 

Rákmegelőző állapotok

Azok a HPV által okozott hámelváltozások, melyek potenciálisan méhnyakrák kialakulásához vezethetnek, kolposzkópos vizsgálat során láthatóvá válhatnak. Ezeket is alkalmanként „méhszájsebnek” titulálják.

Mivel a kolposzkópiával önmagában nem lehet pontos információt adni az elváltozás súlyosságát illetően, mindig kiegészítjük a vizsgálatot citológiai mintavétellel is. A citológiai lelet mondja meg, hogy az adott elváltozás fokozott megfigyelést igényel vagy sem. Ha igen akkor esetleg gyakoribb citológiai mintavétel vagy esetleg méhszáj kezelése szükséges.

Méhnyakrák

Minden esetben szövettani vizsgálat szükséges az elváltozás pontos diagnózisának megadására valamint a szükséges onkológiai kezeléshez egyéb kivizsgálás is szükséges.