Amennyiben az ectropium nem okoz panaszt, nem szükséges kezelni, tulajdonképpen nem betegség, hanem állapot és még csak kórosnak sem igazán mondható, hiszen igen gyakori a fiatalok között. Ezen kívül az elváltozás hosszú idő alatt, de spontán is rendeződhet.

Amennyiben az elváltozás kiterjedt, panaszokat okoz, illetőleg krónikusan visszatérő hüvelyfertőzések mellett észleljük, szükséges a kezelése.

A kezelés alapelve, hogy a hengerhámot a méhszájról eltávolítjuk. A kezelés másik fontos alappillére, hogy a hüvely kémhatásának savasan tartásával segítjük a laphám visszatelepedését a felszínre.

Ecsetelés: legegyszerűbb eljárások lényege, hogy a hámot valamilyen edző szerrel kezeljük. Hátránya, hogy gyakran és több ecsetelés szükséges az eredményességhez, bár gyakori a sikertelen kezelés is.

Fagyasztás vagy elektrokoagulálás: lényegük, hogy fagyasztás vagy elektromos impulzus segítségével a felületi hámot roncsoljuk, ezáltal a gyógyulás során az alapból eredeti ép laphám fog képződni.  (Lényegében a lézeres vaporizáció is ugyanez az eljárás).

Az kezelések előnye, hogy gyors, járóbeteg ellátás keretében is elvégezhető eljárások, melyek kevés kellemetlenséggel járnak. Hátrányuk, hogy szövettani vizsgálat nem készül a szövetből, ugyanakkor ilyen beavatkozásokat mindig citológiai vizsgálat előz meg, legtöbbször negatív citológiai lelet esetén végezzük őket, de alkalmasak enyhe citológiai eltérések esetén azok kezelésére is. Mivel a kezelés során csak a felületi hámot éri behatás, ezért a kezelés után az eredeti hám hegek és visszamaradó elváltozások, tehát nyom nélkül gyógyulnak és a lehető leggyorsabban érhető vele teljes gyógyulás.

Kimetszés, hideg kés technika, konizáció és a loop konizáció (LEEP): a módszerek lényege, hogy az érintett méhszájfelszínt szikével vagy nagyfrekvenciás elektromos áram segítségével eltávolítjuk, a sebfelszínt pedig összevarrjuk vagy az elektromos eszközzel koaguláljuk.

Előnyük, hogy minden esetben vizsgálható szövettani minta áll rendelkezésre.

Hátrányuk, hogy sokszor kórházi befekvést igényelnek, a méhszáj előfordulhat, hogy hegesen gyógyul, ami mivel legtöbbször fiatal nőket érint a beavatkozás kedvezőtlen lehet a későbbi terhesség kiviselése és a szülés kapcsán (igaz, hogy jelentős problémát ritkán okoz).

Az ectropium, mivel jóindulatú elváltozás, így szövettani vizsgálatra nincs szükség, ezért a kezelésben az ambulánsan is elvégezhető eljárások, mint a méhszájfagyasztás, a méhszáj koagulációja és a lézeres vaporizáció tűnnek a legelőnyösebbnek. A kezelés után a hüvely flórájának regenerálása valamint a hüvely állandó savas pH-n tatása biztosítja, hogy a méhszáj ténylegesen és véglegesen meggyógyuljon.